Bakonybéli Tájház - Bakonybél

Bakonybéli Tájház bemutatása

A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.

A lakószobák közül a nagyobbik ház az utcai szobájának berendezése az 1920-as évek végét, a jómódú, fiatal házasok polgárosodó igényeit tükrözi, míg a kisebbikben a szülők 19. század végi életkörülményeit idézhetjük fel. Az egykori istálló helyiségében önálló kiállításrész foglalkozik a hagyományos faszerszám készítés történetével és eszközeivel. Ez a bemutató egyedülálló a Veszprém megyei, paraszti kultúrát felidéző tárlatok között. A kisebbik ház konyhájában épségben látható az eredeti kemence és a szabadkémény. Itt a falu lakóitól kapott, különböző korból származó használati eszközökből rendeztünk tárlatot. Az onnan nyíló szobában évről évre változó időszaki, de mindig a falu közösségéhez, alkotóihoz kapcsolódó kiállítás látható. 2020-ban a megnyitásának jubileumára készült "Az 50 éves Bakonybéli Tájház " dokumentum-tárlat tekinthető meg.
A kisebbik ház utcafronti helyiségében látható a Bakonyi indián játék című kiállítás, amely a Cseh Tamás nevével fémjelzett, mintegy hat évtizede élő indián játék mindennapi életének bemutatására vállalkozott. Emléket kíván állítani az alapítónak, a játék hosszú történetének, élő hagyományának, a falu és az indiánok kapcsolatának.
1961-ben az érettségire készülő Cseh Tamás három barátjával a Bakonybél-környéki erdőkbe ment „hogy indián módra megküzdjön egymással”. Olvasmányélményeik, May Károly, Cooper indiánregényei alapján az indiánokat tiszta, nyíltszívű, egyszerű, természetszerető és bátor embereknek tartották, ilyenek akartak lenni maguk is. Így kezdődött az indián játék. Az aktív taglétszám ma körülbelül 200 fő, a sok év alatt több mint ezer ember fordult meg a játékban.
" A MITAKUYE OASIN - MINDEN A ROKONOM" című tárlat a jelenleg is zajló indián táborok mindennapjaiba vezeti be a látogatót. A természettel való együttélés és a közösségi lét szabályaiba enged betekintést a tipi berendezési tárgyainak, az indiánok öltözetének és használati eszközeinek, fegyvereinek bemutatásával."

A tájház egykori torkospajtájában 2020-ban nyílt meg a Taki Játék és Nosztalgia Múzeum, magángyűjtemény. Az 1950-80-as évek használati eszközökből, főként játékokból álló tárlat alkalmat ad a nosztalgiázásra és az 70-40 évvel ezelőtti életmód és életkörülmények bemutatására. A gyerekek számára néhány kipróbálható játék teszi élményszerűvé a látogatást.